Biztonságos a táborozás és a sátrakban aludni zivatar idején?

Gyakran előfordulnak kültéri vészhelyzetek, gyakoribb a szél és az eső. Ha kempingezés közben zivatarban vagy, rossz hangulatban kell lennie. Hogyan védjük meg a kültéri sátrat a villámlástól? A villámvédelemnek először meg kell értenie a villám tulajdonságait. A villámlás természeti jelenséghez kell, hogy tartozzon, de ha nem kontrollálják és nem akadályozzák meg, akkor egyben természeti katasztrófa is, amely áldozatokat és vagyoni károkat okozhat. Bár ellenállhatatlan természeti tényező, az okozott károk és következmények is nagyon súlyosak, de a megelőzés és a védekezés erősítése is elkerülhető. Ezért erősítse meg a villámcsapással kapcsolatos biztonsági ismeretek tanulmányozását a nyári zivatarszezon előtt. Nagyon fontos és szükséges a megfelelő biztonsági óvintézkedések megtétele

1. Az alumíniumoszlop vonzóbb a villámlás számára, mint az üvegoszlop?

A villám kiválasztása mindenekelőtt a vezető magassága alapján történik, több vezeték közül ez fog a legmagasabbra ütni. Ráadásul mivel általában esős napokon villámlik, a sátor szövete a nedves víz hatására vezetővé válik, legyen szó üvegoszlopról vagy alumíniumoszlopról. Tehát még ha az alumíniumoszlop jó vezető is, a villámhoz való vonzódást inkább a magasság határozza meg, mint az oszlop anyaga.

2.Hogyan lehet megakadályozni, hogy a sátrat villámcsapás érje?

A villám okozta károk alapvetően két szempontból származnak: az egyik közvetlen ütés, a másik pedig a nagyfeszültségű ív. A közvetlen hackelés elkerülése érdekében az egyszerű elv az, hogy ne legyél ennek a területnek a csúcspontja, a tömegből kitűnve a legkönnyebb feltörni. Az ív egy légkisülési jelenség, amelyet a villámcsapás magas feszültsége okoz. Miután eltalált egy tárgyat, a magas feszültség azonnal ívet képez a tárgy közelében, ami kárt okoz. Ezért, bár nem lesz csúcspont, kerülje a csúcspont melletti táborozást is. Ellenkező esetben akkor is eltalál az ív. Ezért az ideális megoldás az, ha olyan helyet választunk, ahol a teljes terep és a növényzet magassága viszonylag alacsony, és bizonyos távolságot tud tartani a magas növényektől vagy épületektől a táborig.

3. Melyik a biztonságosabb, alumínium rúd vagy üvegrúd?

Elméletileg az üvegrúd nem tudja megosztani az áramot a testen keresztül, mert nem vezet elektromosságot, míg az alumínium rúd párhuzamos vezetőként működhet, hogy segítse a testet az áramok egy részének szállításában. Vannak olyan esetek a történelemben, amikor az emberek, akiket villámcsapott, túlélték, mert ruhájuk teljesen átázott és vezetőképessé vált. Tehát minél nedvesebb a sátor, annál vezetőbb az oszlop, és annál kevesebb sérülést okoz az ütközés után. Ezzel azonban nem lehet elkerülni a nagyfeszültségű ív okozta hatalmas károkat, így ha egyszer eltalálják, az rendkívül veszélyes.

4. Melyik inkább villámhárító vagy alumínium rúd?

Ha figyelmen kívül hagyjuk a tényleges használati helyzetet, az alumíniumoszlop valóban mennydörgősebb. De valójában mivel esős napokon az egész sátor karmesterré vált, és az oszlopok általában nincsenek kitéve a sátoron kívül, ez a különbség nem nagy. Természetesen a kék színű csavarok vagy a sátrak, amelyeken kívül sok fémoszlop van, nem számítanak bele.

5.Melyik nagyobb valószínűséggel kerüli el a veszélyeket, üvegrúd vagy alumíniumrúd?

Arról beszélünk, hogy villámcsapás éri a sátrat, nem pedig közvetlenül az emberi testet. Az emberi testet közvetlenül nem érő alumínium rúd nincs, így ez a helyzet teljesen más, mint amikor a horgászbot eltalálja a drótot és megöl egy embert. A sátorba becsapó villám nem érinti közvetlenül az emberi testet. Ilyenkor nem az emberi testen áthaladó egyenáramot kell kerülni, hanem az ívet és a magas hőmérsékletet, így a gumicipőhöz hasonló elvű hatás ebben az esetben nem megfelelő. A villám hatalmas energiáját át kell alakítani, és ebben a folyamatban lehetséges a vezetőkön keresztül a földbe jutni, íveket generálni és magas hőmérsékletet generálni.

6. Következtetés:

(1) Ha esik és mennydörög, az alumíniumoszlop nem veszélyesebb, mint az üvegoszlop, és biztonságosabb is lehet. Ugyanis ilyenkor akármilyen oszlopsátor is lesz belőle vezető, így a hangsúly azon van, hogy ki tudja jobban megemészteni az áramot egy villámcsapás után.

(2) Ha napsütéses napon mennydörgés van, az alumínium oszlopok veszélyesebbek, mert ilyenkor csak az alumínium oszlopsátrak vonzzák a villámcsapásokat.

(3) A sátorfa kiválasztása csak másodlagos villámvédelmi intézkedés. Az igazi kulcs az, hogy megértsük a táborválasztás alapelveit, és megelőző intézkedéseket hozzunk a villámvédelem érdekében.

Mindenesetre a megfelelő tábor kiválasztása a villámcsapások elkerülése érdekében a helyes út. Ha nagyon erős a villám, és nincs megfelelő terep, akkor akár a túrabotokat vagy sátorfákat is a leghosszabbra húzhatja, a sátortól kb. 10 méterre a földre helyezheti, és rudak nélkül összegömbölyödhet a sátorban.

A szabadtéri sportok során elkerülhetetlen a vadonban való táborozás. Ha esik, meg kell tanulnia, hogyan kerülje el a villámcsapást, ha sátorban él. A fentiek összefoglalják, hogyan akadályozhatják meg a sátrak a villámcsapásokat villámlás idején.