Három fő képlet a horgászathoz

V. Jobb naplemente után horgászni, mint zivatar előtt

Gyakori horgászat, hogy inkább naplemente után horgászunk, mint zivatar előtt. Ennek a tapasztalatnak a fő okai a következők:

1. Fényprobléma: Napkelte vagy napnyugtakor a fény lágyabb, vizuálisan kevésbé ösztönzi a halakat, és a halak könnyebben keresnek táplálékot a vízben. A zivatar előtt azonban borongós az idő és halvány a fény, ami befolyásolja a halak látását és megnehezíti a táplálékkeresést.

2. Hőmérséklet probléma: Naplemente után magasabb a víz hőmérséklete és alacsonyabb a víz oxigéntartalma, ami megkönnyíti a halak csali felvételét. Zivatar előtt azonban általában csökken a hőmérséklet, és ennek megfelelően a víz hőmérséklete is csökken, és a halak aktivitása is csökken, ami megnehezíti a csali felvételét.

3. Légnyomás-probléma: Zivatar előtt a légnyomás általában leesik, ami bizonyos hatással lesz a halak tevékenységére, és nem kedvez a horgászatnak. Napnyugta után viszonylag stabil a légnyomás, így a halak aktivitása is viszonylag stabil, és könnyebben veszik a csalit.

4. Biztonsági kérdések: Zivatar előtt általában rossz az idő, ami bizonyos hatással lehet a horgászbarátok biztonságára. Naplemente után pedig az időjárás stabilabb, és kevésbé van kitéve biztonsági problémáknak.

Összefoglalva: jobb horgászat élményt nyújt naplemente után inkább horgászni, mint zivatar előtt, ami bizonyos mértékig javíthatja a horgászhatást és garantálja a horgászbarátok biztonságát. Természetesen ezt a tapasztalatot olyan tényezőkhöz kell igazítani, mint a különböző régiók, évszakok és halfajok, és nem lehet általánosítani.

B. Három vándorlás lesz egy napon, a horgászat pedig reggel és este történik

A halak naponta háromszor vándorolnak, reggel, délben és este. A "reggeli és esti horgászat" pedig azt jelenti, hogy a három vonulás során a reggeli és az esti időszak alkalmasabb horgászatra. Ennek az állításnak több oka is van:

1. Fényprobléma: A reggeli és esti vonulások során a fény viszonylag lágy, és nem könnyen stimulálja a hal látását. Délben azonban erősebben süt a nap és vakítóbb a fény, így a halak könnyen megijednek, és nem könnyű elkapni a csalit.

2. Hőmérséklet probléma: A reggeli és esti vonulások során a víz hőmérséklete viszonylag alacsony és az oxigéntartalom viszonylag magas, így a halak anyagcseréje viszonylag gyors lesz, és könnyebben veszi a csalit. Délben viszont magasabb a vízhőmérséklet, viszonylag alacsony az oxigéntartalom, a halak anyagcseréje viszonylag lassú, a csalit sem könnyű bevinni.

3. Táplálkozási probléma: Reggeli és esti vonuláskor a halak általában a vízben keresnek táplálékot, ami megkönnyíti a csali elfogyasztását és a csali felvételét. Délben a halak általában a víz alján vagy hűvös helyen bújnak meg pihenni, és nem könnyű táplálékot találni.

Összefoglalva, a reggel és az este alkalmasabb horgászatra, mert olyan tényezők, mint a fény, a hőmérséklet, az oxigéntartalom és a halak táplálékszerzése, jobban kedveznek a horgászatnak.

C. Amikor a víz emelkedik, a horgászat sekély, és amikor a víz visszahúzódik, a horgászat mély

A „sekély horgászat, amikor a víz és a mélyhorgászat, amikor a víz apad” mondás gyakran hangzik el a horgászat szerelmesei között, és ez egyfajta gyakorlással szerzett tapasztalat-összefoglaló is. Ennek a mondatnak az az oka, hogy a vízszint változása hatással lesz a halak életére és tevékenységi körére. A vízszint emelkedésével nő a vízmélység és nő az áram sebessége, ami megnehezíti a halak táplálék- és élőhelykeresését. Ezért a halak sekélyebb vizekben gyülekeznek, hogy elkerüljék a víz alá kerülését vagy elmosását. Ugyanakkor a halak étvágyát is befolyásolja, éberebbek lehetnek és kevésbé harapnak. Ezért a vízszint emelkedésekor a horgászmélységnek kisebbnek kell lennie, hogy közel legyen a hal tevékenységi tartományához, és növelje a horog harapásának esélyét.

A vízszint csökkenésével a víz mélysége és a vízáramlás lelassul, így a halak könnyebben találnak élőhelyet és táplálékot, ugyanakkor a halak is könnyebben harapnak. Ezért a horgászmélységnek ebben az időben mélyebbnek kell lennie, hogy jobban megközelítse a hal tevékenységi tartományát, és növelje a horog harapásának esélyét. Röviden, a „sekély horgászat, amikor a víz emelkedik, és a mélyhorgászat, amikor a víz apad” kifejezés nem csak a tapasztalatok összegzése, hanem a halak ökológiai környezetének megértése is.